Kezdőlap 9 Aktuális információk 9 Közlekedési Innovációs Díj

Közlekedési Innovációs Díj

2023. nov. 17.

Lezárult a Közlekedési Innovációs Díj Pályázat
2023

Immár ötödik alkalommal adták át a hazai közlekedési szakma csúcselismerésének számító, egymillió forintos pénzjutalommal járó Közlekedési Innovációs Díjat. Az elismerést idén egy hídépítéssel és környezetvédelemmel foglalkozó mérnökcsapat, Kővári Ákos, Németh Gábor és László Viktor, az Unitef mérnökei nyerték meg a csökkentett széndioxid-kibocsátású kerékpároshíd fejlesztéséről szóló pályázatukkal.

A Közlekedési Innovációs Díjat a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) és a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) alapította 2019-ben. Az elismerés missziója a közlekedésfejlesztéssel foglalkozó fiatal szakemberek támogatása, az általuk megfogalmazott, a közlekedési ágazat fejlesztésével kapcsolatos előremutató ötletek, innovatív kezdeményezések, tudományos elképzelések felkarolása, a közlekedési szakma utánpótlás-nevelésének, megbecsültségének erősítése.

 

 

A közlekedési szakma csúcselismerését 2023. november 16-án ünnepélyes keretek között adta át dr. Bozóky Alex, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója Kővári Ákos építőmérnök, hídépítési irányító tervező, Németh Gábor építőmérnök, szerkezettervező és László Viktor környezetmérnök, környezetvédelmi tervezőnek, akik a „Csökkentett CO2 emissziójú kerékpáros hidak fejlesztése” koncepció megalkotásáért vehették át a díjat.

A nyertes pályamunka egy olyan hídépítési megoldást tartalmaz, amely elterjedése esetén hatékonyan tudná csökkenteni a hazai hídépítéssel és fenntartással járó CO2 kibocsátást, és ezáltal hozzá tudna járulni a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez és az európai klímavédelmi célok eléréséhez is, azzal együtt, hogy kielégíti a növekvő mobilitási igényeket, és a megvalósítása nem kerül lényegesen többe, mint a hagyományos vasbeton hidaké.

A fiatal mérnökcsapat innovatív koncepciójában többek között újragondolta az anyagfelhasználást: egy könnyű acélszerkezetet terveztek, amely anyagául légköri-korrózióálló acélt használtak; a hídhoz mindenképpen szükséges vasbeton-szerkezetek esetében előtérbe helyezték az előregyártást (a helyszíni betonozáshoz képest), és a hagyományos cölöpalapok helyett a síkalapozás felé fordultak, amely során geoműanyagok (georács) használatával az altalajt és a töltésanyagot is bevonták a teherviselésbe.

Összességében elmondható, hogy a teljes életciklus vizsgálata alapján a korrózióvédelmet nem igénylő, időjárásálló-acélból készült híd karbonlábnyoma mintegy 22,4 százalékkal kevesebb, mint hagyományos vasbetonhídé, és megfelelő szerkezetválasztással ekkora mértékű kibocsátáscsökkenés is elérhető.

A fejlesztett hidak egy aktuális fejlesztési projektben már 3 helyszínen is betervezésre kerültek a 45. sz. főút mellett Kunszentmárton és Hódmezővásárhely között épülő kerékpárúton. A projekt megvalósítása során már az építési engedélyek megszerzésénél tartanak.

A pályázók a későbbiekben tervezik egy olyan, a hazai viszonyokra optimalizált – közúti hidak esetén is használható – hídtípus kifejlesztését, amely redukált környezeti terhelés mellett képes a mobilitási igényeket kielégíteni, hozzájárulva az Európai Unió által is előirányzott – a közlekedési szektor kibocsátáscsökkentését célzó – feladatainak végrehajtásához.