Kezdőlap 9 Esemény 9 XXII. Magyar Minőségszakemberek Találkozója

XXII. Magyar Minőségszakemberek Találkozója

Időpont: 2019/02/28-2019/02/28

Helyszín: MSZT Székház, 1082 Budapest Horváth Mihály tér 1.

Szervező: Magyar Minőség Társaság

Meghívó

A szervezetekkel szemben álló legnagyobb kihívások, amikkel napjainkban a szervezetek szembenéznek – a hatékonyság, a termelékenység növelése, a piacon történő megmaradás, a versenytársakkal való lépéstartás, a munkaerőhiány. Mindezek az erők abba az irányba mutatnak, hogy valamit tenni kell, ha nem változtatunk, akkor nem marad hely a piacon a számunkra. Mit tehetünk? Az egyik lépés lehet a működésük során keletkező adatok digitális rögzítése és azok felhasználása. A mai viszonyok között a papíron vagy az elkülönült rendszerekben analóg módon őrzött adatok haszontalanná válnak, a visszakereshetőség, automatizált feldolgozás, időbeli adat elemzésre való alkalmatlanság miatt. El kell indulni az értelmes digitalizáció felé, először megteremteni az alapokat, stabil folyamatokat kialakítani, mérni a folyamatok kulcsparamétereit, digitálisan rögzíteni az adatokat. Így lehetővé téve az adatok digitális feldolgozását. Az Ipar 4.0 projekt XXVII. Magyar Minőség Héten elhangzott tapasztalata, hogy stabil folyamatok nélkül nem lehet működőképes ipar 4.0 rendszereket kiépíteni. Másik szakmai tapasztalat, a Mikulás is benchmarkol konferencián hangzott el. A magyar és a közép európai kkv-k 3%-a mér és rögzít adatokat, és 1%-uk használja a mért adatokat a napi működés során. Ez az amin alapvetően változtatni kell. (https://ifka.hu/hu/article/ifka-gazdasagfejlesztesi-konferencia-2018-az-eloadasok-anyagai, https://ifka.hu/medias/673/eloadasok.rar) Értelmesen mérni csak ott lehet ahol a rendszer folyamatok stabilak. A folyamatok akkor lehetnek stabilak, ha kellően meghatározottak a folyamatok maguk, a paramétereik, a folyamat résztvevői, bemenetek, kimenetek, kulcsparamétereik. Egy másik napirenden lévő probléma a menedzsment rendszerek integrálása. Aminek alapfeltétele a folyamatok helyes ismerete, és az ismétlődések kiküszöbölése. Előadások inkább gondolatébresztésül szolgálnak, mint egyszerű ismeretátadásnak. A résztvevőktől aktív részvétel az elvárt. Hozzák el a problémájukat, vessék fel és vitassák meg az előadókkal, a többi résztvevővel. A lényeg a sok szempontból való probléma megközelítés és az ismeretek aktív megosztása. Terveink szerint a 20 perces minden egyes előadást 15 perces probléma felvetés, kérdés megvitatás követ.