Sorozatunkban a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) létrehozása óta eltelt 75 év legfontosabb állomásairól, a szervezet fejlődéséről és nem utolsó sorban a jövő lehetséges irányairól kérdeztük azokat a szakembereket, akik a kezdetektől, illetve napjainkban játszanak meghatározó szerepet a KTE életében.
Eur. Ing. Bősze Sándor főtitkárhelyettes, KTE az Ajánlási és Rendezvénykoordinációs Bizottság elnöke, a Közlekedés Kft. főmérnöke
Legfőbb értékünk a tudás és a gyakorlat teljessége
A jövő szakembereinek is meghatározó, hogy pályájuk kezdetén milyen élményekkel találkoznak, mik az első lépések. Magam frissen végzett közlekedésmérnökként, a BME-n akkor indított és irigyelt autógépész szakon végezve, a BKV-nál ismertem meg az üzemeltetés alapjait. Majd egy akkor szokatlan, vihart kavaró fordulattal a buszvezetést kitanulva kékbuszos főállású buszvezetővé váltam az akkori Fürst (ma Kelenföld) garázsban. Sokkal többet kaptam itt a jármű szereteténél, megtanított feladatvállalásra, figyelésre, dolgok végiggondolására. Innen egyenes út vezetett a Metróberhez, amely akkor az M3 vonal építése mellett, a főváros rendszerelvű fejlesztését tervezte. Itt városfejlesztő mérnökként tanulható volt mindaz, hogyan kell egy Budapest léptékű város jövőképét kitalálni, a kollégákkal közösen, egymás gondolataira építve. A jövő szakemberei a kor technológiáit hozzák magukkal, a kérdés az, jutnak-e olyan munkaélményekhez, amik az érdeklődést, más kollégák megismerését szükségletükké teszik.
Időközben megérkezett az életünkbe a digitális világ, amelyben minden mérnöki segédeszköz, mint alaptérkép, tervező program, sokféle adatforrás, szimuláció rendelkezésre áll. Ezekkel dolgozva a nap végére indokolt a jóleső fáradtság. A mérnöki hivatás viszont felteszi a kérdést, valóban ismerem-e a tervezési területen élők mobilitását, szokásait, céljait, akiknek tervezek, vagy megelégedtem mérnöki eszközeink használatával. A változó célokat követni, sőt mérnöki produktumokkal, saját magunknak alakítani a célokat, ez Egyesületünk fő feladata.
Az Egyesület legfőbb értéke, a tagok tudásának, szakmai gyakorlatának a teljessége. Ez a közlekedés minden szakágára kiterjedő tudás nem jelenti, hogy az Egyesület egy adott kérdésben testületi állásponttal rendelkezik. Ezért fontos a meghatározó egyéniségek szerepe, vélemény-nyilvánítása. Minden korban éltek ilyen szakmai vezetők, Kerkápoly Endrétől Gyurkovics Sándorig és Zahumenszky Józseftől Katona Andrásig, hosszú lista ez, és mai jelenünkben is vannak hasonlók köztünk is. Az ő személyüket kell kiemelni az Egyesületben. A példaképek jelenléte, viselkedése mai korunkban is fontos, mert a szakma mellett stílusra is tanítanak.
Egyesületünk fontos eleme a nagyrendezvények és a szakmai rendezvények, vitadélutánok, bemutatók megtartása. Ezek együttes száma minden évben megközelíti a százat. Nagyrendezvényeinkben résztvevők együttes száma 1500 és 2000 fő közötti, ezek személyes részvételt jelentenek. Kisebb rendezvényeinket online alapon is lehet követni, vagy utólagos megtekintéssel, sőt a nagyrendezvényeken bemutatott prezentációk is bárki számára nyitottak a honlapon. A konferenciákon, az ott lévő szabadidő ad lehetőséget együttlétre, szakmai egyeztetésre, új kapcsolatokra. Amit ez ügyben tehetünk, a meghívott előadók sokszínűségének bővítése, érdekes helyszínek bemutatása, nemzetközi kapcsolataink felhasználása, bővítése. Sajnos az utóbbi időben megnövekedtek a költségek és a lehetséges szponzorok száma is jelentősen csökkent. Az Ajánlási és Rendezvénykoordinációs Bizottság elnökeként jól látom, hogy a konferencia rendezés versenypiaccá vált, átláthatatlanul sok szakmai rendezvény nyit kaput, az egyszerűtől az exkluzívig, nem is beszélve a jól szponzorált promenádrendezvényekről.
A közlekedés szolgálata mindig a megismeréssel kezdődik. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a forgalom tervezése, lebonyolítása, a járművek működtetése helyes alapról induljon. Ez mindig különböző szakágak olajozott együttműködését igényli, ez az emberi kapcsolatok világában zajlik. Ha különböző életkorú kollégák dolgoznak együtt, a tapasztalat és kreativitás találkozására van esély. Példaként, az alternatív üzemanyagok használatának párhuzamossága, akár egy telephelyen belül (diesel-gáz-elektromos hajtás) megoldandó, míg ennek elszámolási, gazdaságossági, ütemezési, üzemeltetési kérdései sok helyszínen történnek, a kutatástól a projektzárásig.
A KTE 75 évéből jómagam nagyjából 50 évet látok, ami jellemzően nem volt elválasztható a társadalmi környezettől. Az Egyesületben megteremtett stabil pénzügyi környezet, egy elengedhetetlenül fontos alap. A másik alap, a kollegiális emberi kapcsolatok, melyek megléte nélkül a legerősebb szervezet is meggyengül és elfogy. Harmadik alap pedig az, hogy a közlekedésben dolgozók mindegyikének jellemzője a felelősségtudattal végzett munka. Ez utóbbi sokaknál hobbi jelleggel is működik, hiszen számtalan módon lehet a közlekedést gyakorolni és szeretni. Így a közlekedésben és az Egyesületben sem ritka, a többgenerációs családi részvétel.
A KTE véleményem szerint két területen tud a közvélemény számára fontos dolgokat mondani. Egyfelől a közlekedésstratégia terén a bonyolult dolgokról, egyszerűen, jövőbe mutatóan, országos léptékben, politikától függetlenül véleményt nyilvánítani. Másfelől a jó példák bemutatásával a fiatalok részére, az ő bevonásukkal, közösen gondolkodni.
