Új utakon – interjú Pekár Jánossal, a Magyar Szállítmányozók Szövetsége főtitkárával


Jelentős változásokon ment át az utóbbi időben a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ), amely új vezetőket és új székhelyet is kapott. Az átalakulás részeként új munkacsoportok alakultak, amelyek közül a légi, illetve a közúti szállítással kapcsolatos bizottság tekinthető a legaktívabbnak, de a kormány kikötővásárlása miatt már létezik egy tengeri bizottság is. Pekár Jánossal, az MSZSZ januárban kinevezett új főtitkárával beszélgettünk a szervezet aktuális céljairól, terveiről és feladatairól.

– Változtak-e az MSZSZ alapításkori célkitűzései az azóta eltelt három évtizedben?

– Az 1989-es megalakulás óta a szövetség célja változatlan: képviselni a szállítmányozási, logisztikai szakma érdekeit, azoknak nyilvánosságot és elismerést biztosítani. Az MSZSZ kezdeményezi és szervezi tagjainak összehangolt fellépését a szállítmányozási szakma jó hírneve és érdekeinek érvényre juttatása érdekében, állást foglal a szakmát érintő döntésekről és szabályokról, kapcsolatot tart más szervezetekkel, és részt vesz a kamarai állásfoglalások szakmai megalapozásában. A szervezet egyik meghatározó és legnagyobb hatású feladata az, hogy kidolgozza és időről időre aktualizálja a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételeket (MÁSZF), illetve a szakma más működési szabályait. Az MSZSZ ezeken felül kidolgozza a szakmai etikai normákat, és etikai bizottságot működtet, amely a tagok közötti vitás ügyek rendezésében békéltető jószolgálati feladatokat lát el, és fellép az általánosan elfogadott, szakmától eltérő piaci magatartással szemben.

– Mikor és hogyan újult meg a szövetség?

– Minden szervezetnek szüksége van időnként megújulásra, ez igaz még az olyan patinás és komoly szakmai múlttal rendelkező szervezetre is, mint a Magyar Szállítmányozók Szövetsége. Az elnökség 2019 májusában változott, a leköszönő Iszak Tibor után a tagság Lányi Mártont választotta a szervezet új vezetőjének, valamint változtak az elnökség és a felügyelőbizottság tagjai is. Az MSZSZ tagjának lenni mindig is azt jelentette, hogy a tag a magyarországi szállítmányozók elit klubjához tartozik, de az új elnökség azt is célul tűzte ki, hogy a szervezet váljon egyfajta szolgáltató szövetséggé és ennek fényében a tagjainak a tagsággal járó minél több hasznos szolgáltatást nyújtson. A megújulás keretében a szövetség a Váci útról a Csepeli Szabadkikötőbe költözött, megújult a honlapunk és a logónk, továbbá tartalmakat osztunk meg a LinkedIn felületünkön, amelyek nagyon népszerűek a szakmai közösségünkben.

– Jelenleg milyen tagokból áll az MSZSZ? Mely szegmens képviselői vannak túlsúlyban? 

– A szervezetben a nemzetgazdasági arányoknak megfelelően valamennyi szállítmányozási ág képviselői jelen vannak a tengeri szállítmányozástól a légin és a vasúton át a folyami hajózásig. Az ország földrajzi adottságai miatt a legtöbb cég érdekelt a közúti szállítmányozásban, mégsem mondhatjuk, hogy a közút túlsúlyban lenne: szövetségünk 78 tagja között megtalálhatóak Magyarország meghatározó szállítmányozó és logisztikai szolgáltató vállalatai, kikötők, terminálok és a budapesti reptér is. A teljes magyarországi szállítmányozási és logisztikai szolgáltató szektor éves árbevétele nagyságrendileg 1000 milliárd forint, amelynek több mint 60 százalékát az MSZSZ tagjai adják.

– Milyen szerepet töltenek be a szervezet működésében a munkacsoportok? Mennyire aktívak?

– A szövetség egyik kiemelten fontos tevékenysége az aktuális kérdések megvitatása munkabizottságokban. Ha lenne olyan kitüntetésünk, amely a legaktívabb munkabizottságnak jár, azt nagy valószínűséggel a Kossuth József, a budapesti reptér cargovezetője által vezetett légi munkacsoport kapná. Ők jelenleg többek között azon dolgoznak, hogy a reptéren jelen lévő szolgáltatók: a handling, szállítmányozó és fuvarozó cégek egyidőben, kedvezményes áron szerezhessék meg a gyógyszeripari termékek szállításához szükséges IATA CEIV tanúsítványt. Ennek azért van jelentősége, mert e dokumentum birtokában a gyógyszerszállítási lánc valamennyi résztvevője tanúsítással rendelkezhet, így a hazai gyógyszeriparnak a továbbiakban nem szükséges német és osztrák reptereken feladni vagy ott fogadni a szállítmányokat, hanem a budapesti reptér igénybevételével a jövőben le tudják rövidíteni a szállítási időket, pénzt és energiát takarítanak meg, és nem utolsósorban a hazai gazdaságot tudják erősíteni.

– És a többi munkacsoport?

– A közúti munkabizottságunk, amelyet Kiss Gábor, az Inter-Épfu kereskedelmi igazgatója vezet, tavaly a nagyon is időszerű Brexittel és a Mobilitási Csomaggal kapcsolatos kihívások tisztázására koncentrált, és ezekhez kapcsolódóan adott a tagok számára információkat. A közelmúlt eseményei, mégpedig a speciális magyar „Kurzarbeit” szabályozással kapcsolatos számtalan bizonytalanság és megválaszolatlan kérdés hívta életre a HR-munkabizottságot, amelynek vezetését Gáldi Zoltán, a DHL Freight Magyarország ügyvezetője vállalta. A legfrissebb munkacsoportunk pedig a Jogi Munkabizottság, amelyet dr. Grafl Gyöngyi és dr. Vásárhelyi Árpád vezet. A szakmai körökben elismert, szállítmányozási joggal foglalkozó szakembereket tömörítő bizottság elsődleges célja az MÁSZF áttekintése és szükség szerinti frissítése, de a munkacsoport feladata lesz majd az Etikai Kódex aktualizálása is.

– Felfigyeltem az MSZSZ honlapján egy érdekes munkacsoportra is, a Tengeri Szállítmányozói Bizottságra.

– Ez az alegység egy kiemelt állami projekt, a tengeri kikötőfejlesztés iparági támogatása miatt jött létre, ugyanis a tervezett nagy nemzeti beruházáshoz kapcsolódóan a szövetségünk kapta azt a feladatot, hogy koordinálja egy széleskörű szakmai vélemény kialakítását. Megállapodásunk értelmében a projekt részleteiről a szaktárca hivatott nyilatkozni, amelyet már több helyen meg is tettek.

– Mennyire tudja hatékonyan érvényesíteni a Magyar Szállítmányozók Szövetsége a szakma érdekeit a kormányzat felé, különös tekintettel a járvány miatt kialakult krízishelyzetre?

– Jól működő, közvetlen és közvetett csatornáit építettük ki az érdekképviseletnek. Hagyományos szakmai együttműködésünk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) a koronavírus-vészhelyzet idején csak szorosabb lett, és amikor a miniszterelnök felkérte a kamarákat, hogy dolgozzanak ki egy tervezetet a gazdasági károk enyhítésére, az MSZSZ az elsők között volt, amelyet az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma felkért a támogató szakmai munkára. A tagjaink nagyon aktívak voltak, és rengeteg javaslatot küldtek, amelyeket egy összefoglaló anyagban továbbítottunk a kamarának. Anyagunkban hangsúlyosan szerepelt a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, a német „Kurzarbeit” lehetőségének magyar jogba való átültetése, és nagy örömmel tapasztaltuk, hogy ez a javaslatunk belekerült a kormány gazdaságvédelmi akciótervébe. Ezt követően újabb felkérést kaptunk egy második körös javaslatcsomag összeállítására, amelyben azt kértük a minisztériumtól, hogy a speciális magyar szabályokat közelítsék az eredeti és jól működő német modellhez. Munkánk eredményeképpen ezen a téren szintén pozitív lépéseket tapasztaltunk a közelmúltban.

– Más, a járványhelyzettől független területeken milyen eredményekről tud beszámolni?

– Tagjaink visszajelzései és javaslatai alapján az MSZSZ továbbra is kiemelt fontosságú céljának tekinti a digitális akadálymentesítést. Első körben azt kívánjuk elérni, hogy a CMR fuvarleveleket a fuvarozó- és szállítmányozócégek digitálisan is elküldhessék a megbízó partnereik részére, és az így elküldött CMR az eredeti, papíralapú okmány postázása nélkül is hivatalos formában benyújtott dokumentumnak minősüljön. Amennyiben ezt sikerül megvalósítanunk, úgy az áru lerakását követően számlázható lenne a fuvardíj, ezzel gyorsítható lenne a számlázási folyamat, a gyorsabb számlázásnak köszönhetően csökkenthető lenne a fuvardíj befolyásának időtartama, ezzel csökkenthető lenne a vállalkozás finanszírozási igénye és költsége, és ezenfelül csökkenthetők lennének a járulékos költségek, úgymint a postázás, az archiválás és az irattározás költsége. A CMR fuvarlevél elektronikus benyújtása ügyében az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma is támogatja céljainkat, már el is küldték levelüket Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár részére. A hosszabb távú célunk a teljesen digitális CMR magyarországi bevezetése: ennek során már egyáltalán nem lesz szükség papíralapú dokumentum kitöltésére, hanem a CMR elektronikus dokumentumként jön létre, és így kíséri majd végig az árutovábbítás folyamatát.

– A szakmai fórumok terén milyen elképzeléseik vannak?

– A NavigátorVilág magazint és szerkesztőségét stratégiai szövetségesnek tekintjük, és a korábbi jó gyakorlatok mentén, az erőforrásainkat továbbra is egyesítve nagyon szívesen működünk együtt az olyan kiváló szakmai konferenciák szervezésében, mint a KözútVilág Expo vagy a RepülésVilág Expo. Reméljük, hogy a koronavírus-vészhelyzet elmúltával az előző években megszokott kitűnő partneri együttműködéssel meg tudjuk szervezni közösen az év végi szállítmányozási konferenciát is. A távolabbi jövőre vonatkozóan sokkal ambiciózusabb terveket szövögetünk szintén együtt. Elképzeléseink szerint megvalósítanánk a szakma régi álmát: az egyesített szállítmányozási-fuvarozási-logisztikai-közlekedési expót, amelyen helyet kapnak majd a szállítmányozási és logisztikai szolgáltató cégek, a logisztikai parkok, a járműgyártók, a szakmai szervezetek, az oktatási intézmények, az illetékes hatóságok és a minisztériumok is. A müncheni Transport Logistic Messét a páratlan években rendezik meg, ezért partnereinknek azt fogjuk javasolni, hogy a magyar fórumot a páros években tartsuk, a saját, megszokott konferenciáját pedig minden szervezet a páratlan években rendezné. Ebben az évben a vírus miatti bizonytalanság okán már nem lehetséges egy ilyen széles körű kiállítást összehozni, de szerencsére 2022-ig még elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy valamennyi érintettel lefolytassuk a szükséges egyeztetéseket. Hiszünk benne, hogy minden szervezet és intézmény felismeri az ebben rejlő óriási lehetőségeket, és közösen minden eddiginél jelentősebb lépéseket tudunk tenni a szektor jövője érdekében.

 Aranyi Péter

A forrás oldalon (https://www.kozlekedesvilag.hu/)  megjelent 2020.08.05-én.

IRODA: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. II/235. SZÁMLÁZÁSI- ÉS LEVELEZÉSI CÍM: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. (2014. február 4-től) NYITVATARTÁS:  AZ AKTULÁSIRÓL TÁJÉKOZÓDJON A FŐOLDALON 
TELEFONSZÁM: +36 1 353 2005 MOBIL: +36 30 512 1911, +36 30 209 5049, +36 30 567 9879 TELEFON/FAX: +36 1 353 0562 E-MAIL: info@ktenet.hu
ADÓSZÁM:
19815709-2-42 CÉGJEGYZÉKSZÁM: 403 SZÁMLASZÁM: 10200823-22212474-00000000