Színkódok:

Tiltani vagy támogatni: hogyan szabályozzuk az elektromos rollereket?

Ez egy 2019. október 29-i cikk, de azt hiszem, hogy most is érdemes a figyelmükre.
/A Szerk./


Az elektromos motorral felszerelt különféle járművek (elektromos robogók, rollerek, hoverboardok, pedelecek és e-bike-ok, onewheelek; még felsorolni is nehéz) robbanásszerű elterjedése az utóbbi évtizedben különösen nehéz feladat elé állították a közlekedési szakembereket, a törvényalkotókat és az átlagos közlekedőket egyaránt. A szabályozás kérdése mára égetővé vált, egyrészt elterjedtségük, másrészt a balesetek növekvő száma miatt. Mi a helyzet az elektromos rollerekkel és alternatív gyalogosjárművekkel itthon és a nagyvilágban?


A magyar szabályozatlanságról mostanában elég sok szó esett, inkább nézzük meg, hogy Európában egyedülállóak vagyunk-e e kérdésben, s hogy mire számíthatunk.

Jelenleg a legtöbb európai ország adós a rollerek (és bizonyos elektromos bringák) hatályos közlekedési rendszabályaikba való foglalásával. Megfigyelhető, hogy azokban az országokban vagy városokban kezdték el szabályozni leghamarabb a közlekedésüket, ahol a legtöbb eszköz és felhasználó van, s ezzel egyenesen arányosan a legtöbb közlekedési baleset is bekövetkezett. (2018 januárja óta legalább 11, e-rollerekkel kapcsolatos halálesetet regisztráltak.)

Európában a teljes tiltástól a teljes szabályozatlanságig mindenféle szabályozás megtalálható. A teljes tiltás érvényes pl. Angliában vagy Hollandiában, ahol az elektromos rollerek, mivel nem szerepelnek a KRESZ-ben, nem használhatók közúti közlekedésre, még a járdán sem. A legtöbb országban azonban éppen azért, mert nem szerepelnek a KRESZ-ben, a gyalogosoknak vagy az elektromos kerékpároknak megfelelő szabályok szerint közlekedhetnek. És csak elenyésző kivétel az olyan országok csoportja, ahol külön szabályokkal vagy helyi rendeletekkel igazodnak ezekhez a technikai újdonságokhoz. A két véglet eltérő nézőpontot képvisel: aszerint „szigorúak” vagy „megengedőbbek” az egyes országok szabályai, hogy inkább gyalogos tulajdonságokkal bíró mobilitási eszköznek, vagy ellenkezőleg, inkább járműkategóriába sorolandónak tartják-e az elektromos rollereket.

A legújabb ilyen szabályozás az idén nyári német reform volt: Németországban az elektromos roller járműnek minősül, ezért járdán nem közlekedhet (kerékpárúton viszont igen, legfeljebb 20 km/h-s sebességgel). A skandináv országok vagy éppen Svájc már korábban erre az álláspontra jutott (érdekes módon a pedáns svájci rendőrség azonban szemet huny a járdázások felett), a járdákról való kitiltást választotta ősszel Párizs is.

A gyalogos-felfogásra pl. Portugáliát hozhatjuk példaként: az ottani KRESZ sem tud mit kezdeni a rollerekkel, a mediterrán ország emiatt éppen a korlátlan engedélyezés mellett tört lándzsát. Vagyis nem teljesen: bár a közlekedésükre nincs külön szabályozás, a jelenlétükre annál inkább – jelen pillanatban 7 társaság összesen kb. 6000 rollere van Lisszabonban (kb. ugyanennyi van Brüsszelben is), ahol a belvárosból idén nyártól büntetik a szanaszét hagyott rollereket és az elszállításukért is pénzt szednek. Ugyanez a szabályozás van életben egyébként Budapesten az 5. kerületben, ahol a rollerek köztéri parkolása tilos. Lisszabonban már tavaly októbertől léteznek kijelölt roller-állomások, a dán fővárosban pedig idén nyáron rendelettel maximalizálták a közrollerek számát.

Azokban az országokban, ahol inkább járműnek tekintik ezeket a személyes mobilitási eszközöket, a járművek maximális megengedett sebességében vagy a rásegítő motor maximális teljesítményében találunk eltéréseket. A legtöbb országban a megengedett legnagyobb sebesség a járműnek minősülő járgányokkal 25 km/h (Belgium, Spanyolország, Svédország, Magyarország stb.), a többi országban a 20 km/h a jellemző. A belgák szabályozása egyébként az egyetlen, ahol különböző sebességhatárt szabnak a járdán és az egyéb helyeken történő rollerezésre: járdán legfeljebb sétatempóban (4-6 km/h) közlekedhetnek az elektromos rollerrel közlekedők.

A teljesítményben egyöntetű határt jelent a 250 W teljesítmény, mely alól ma már csak elvétve találunk kivételeket (pl. Magyarország, a maga 300 W-os teljesítményhatárával).

Gurultak még kategória

A rollerhez hasonló elektromos mikromobilitási eszközök, melyek egyelőre kevésbé elterjedtek a világon, így például a különféle önegyensúlyozó eszközök (elektromos gördeszkák, hoverboardok, segwayek, onewheelek, solowheelek és orbitwheelek stb.) külön szabályozása még egyetlen országban sem történt meg (legfeljebb helyi, rendeleti szintű tiltásokkal, ld. segway-ek kitiltása a Budai Várból). Azokban az országokban, ahol teljes tiltás van érvényben a rollerekre is, természetesen ezek a járművek sem közlekedhetnek. Bár nem európai példa, mégis érdekes: Japánban gordiuszi megoldást választottak – minden olyan kütyü, amely 9 km/h-s (!) sebességnél nagyobbra képes, járműnek minősül, így minden olyan feltételnek meg kell felelnie, amely a nagyobbakra vonatkozik: pl. bukósisak, prizmák, fékrendszer stb.

Egyedül egykeréken. / Fotó: Flowcycle.hu

Összességében az mondható el az európai szabályokról, hogy az országok nagy részében még nem igazították nemzeti közlekedési szabályaikat a technológiai fejlődéshez, így kevés olyan ország van, ahol az elektromos bringáktól elkülönítve szabályoznák az elektromos mikrojárműveket (pl. Anglia, Hollandia, Írország). A legtöbb országban egy kalap alá veszik ezeket az elektromos bringákkal, s igyekeznek azokat a szabályokat alkalmazni rájuk (pl. Franciaország, Magyarország, Svédország). Ezen országok között is hónapról-hónapra nő azok száma, ahol külön szabályokkal igyekeznek egyértelműsíteni, hogy mi meddig tart a gyalogosjármű kategóriája és hogy az elektromos rollerek bizonyos teljesítmény felett járműnek minősülnek (Németország, Spanyolország stb.).

Mit hozhat a jövő?

A belengetett, majd másnap cáfolt közelgő KRESZ-módosítás valóban elkerülhetetlen itthon is, ezt mutatják az utóbbi hónapok európai hírei: a legközelebbi változás Spanyolországban várható, ahol a rollerek elektromos járműnek minősülnek majd, a jármű vezetője nem mobilozhat, járdán nem közlekedhet, alkoholt sem fogyaszthat, s legfeljebb 25 km/h-s sebességgel haladhat. Ez az irány valószínűsíthető az összes európai országban, köztük hazánkban is. A sebességhatár nagy valószínűséggel 25 km/h lesz, hiszen járdán nem, csak kerékpáros létesítményen és közúton közlekedhetnek.

járműkategóriák rendszerében körvonalazódni látszik egy gyalogosjármű kategória kialakulása, legalábbis abból kiindulva, hogy hányféle elnevezéssel próbálják körülírni, mégis egy csoportba sorolni a PLEV-eket (personal light electric vehicles), mikrojárműveket. Ehhez kapcsolódnak a már létező és megerősített EU-szabványok és direktívák (pl. 2019/436, EN 15194:2017), melyek alapján alapján a következő kategóriákat lehet elkülöníteni:

  1. Legfeljebb 250 W motorteljesítmény, amely 25 km/h-nál kikapcsol: az „átlagos” pedelecek, azaz elektromos rásegítésű kerékpárok, kisebb mikrojárművek (pl. roller, hoverboard, solowheel stb.)
  2. Legfeljebb 1000 W teljesítmény és legfeljebb 25 km/h-s végsebesség: pl. az elektromos rásegítésű teherbringák kategóriája (L1e-A kategória)
  3. 1000-4000 W közötti teljesítmény és legfeljebb 45 km/h-s végsebesség: a speed pedelecek és az elektromos robogók kategóriája (L1e-B kategória)

Vagyis, nagy valószínűséggel hazánk is csatlakozik majd a 250 W-os országok táborához, de az még a jövő kérdése, hogy a legkisebb teljesítménykategórián belül lesz-e további felosztás, és hogy milyen jegyek alapján fognak elkülöníteni mondjuk egy orbitwheelt egy e-bringától.

Nagy valószínűséggel helyi rendeletek szabályozzák majd az eszközök parkolásáttárolásátszámát egy adott helyen, ahogy erre Budapest, Amszterdam, Koppenhága, Madrid vagy éppen Párizs példája is enged következtetni. Szinte borítékolható, hogy a legtöbb európai országhoz hasonlóan hazánkban is száműzve lesznek ezek a járművek a járdáról, s egyéb infrastruktúra hiányában a bringákkal egy helyen fognak közlekedni.

Meddig férünk el egy helyen? Fotó: Flowcycle.hu

Mivel a szabályok szigorítása várható, a tuningolás kérdésével is előbb-utóbb foglalkoznia kell a törvényalkotóknak: egy mókolt motorral rendelkező roller akár kategóriát is válthat, nem beszélve a baleseti kockázatokról (a jármű merevsége, stabilitása vagy éppen a fékrendszer a gyári állapothoz és végsebességhez van igazítva). A Bosch például idén már olyan szoftveres megoldást jelentett be, ami egy szenzor segítségével jelzi, ha babráltak a hajtáson és hibaüzenetet generál, ami a garancia és gyári támogatás elvesztésével jár.

A nagyobb járművek (pl. elektromos teherbringák, gyerekszállító bringák, de akár a segway-ek) vezetése kötelező biztosításhoz, akár jogosítványhoz lesz köthető; ahogy előírható rájuk a kötelező tartozékok szélesebb köre is (pl. bukósisak használata, fényvisszaverő ruházat kötelezővé tétele stb.), hasonlóan a jelenlegi segédmotorkerékpárokra vonatkozó szabályokhoz. A kisebb mikromobilitást segítő eszközök dinamikája és felépítése miatt a jövőben is gondot okozhat pl. az azokkal történő megállás és irányváltási szándék jelzése: ez ugyanakkor megnyithatja az utat a kézjelzések alternatíváit jelentő kütyük előtt a kerékpárokon is.

Forrás: https://flowcycle.hu/

2019.10.29.

IRODA: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. II/235. SZÁMLÁZÁSI- ÉS LEVELEZÉSI CÍM: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. (2014. február 4-től) NYITVATARTÁS: Hétfő-csőtörtök: 08:00 - 16:30 Péntek: 08:00 - 14:00 TELEFONSZÁM: +36 1 353 2005 MOBIL: +36 30 512 1911, +36 30 209 5049, +36 30 567 9879 TELEFON/FAX: +36 1 353 0562 E-MAIL: info@ktenet.hu ADÓSZÁM: 19815709-2-42 CÉGJEGYZÉKSZÁM: 403 SZÁMLASZÁM: 10200823-22212474-00000000