MIÉRT ÉPPEN A NEONZÖLD A LÁTHATÓSÁGI SZÍN?


A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatja a minden évben megrendezendő szegedi Nemzetközi Közlekedési Konferencia korábbi résztvevőit és potenciális érdeklődőit, hogy a rendezőség a koronavírus járványra való tekintettel úgy döntött, hogy a 2020 november 26-27-re tervezett rendezvényt elhalasztja.

A XXII. Nemzetközi Közlekedési Konferenciát a szervezők 2021. március 25-26-án tervezik megtartani.

A szervezőbizottság tagjai kérik a látogatók és vendégek szíves megértését és részvételükre a következő konferencián feltétlenül számítanak!

Szeged, 2020. október 27.
Rendezőség

Míg régen a narancssárga mellény volt a közutakon dolgozó munkások megszokott öltözete, az utóbbi évtizedben inkább a neonzöld (ízlés szerint: -sárga) hódít azok körében, akiknek fontos, hogy a járművek, munkagépek vezetői már messziről kiszúrják őket tarka háttér előtt is. De miért pont a rikító zöld színre figyel fel az emberi szem elsőként?


Ahogy azt már az általános iskolában is megtanítják, az emberi retinában az elektromágneses spektrum három különböző hullámhossztartományára érzékeny fotoreceptorok, a csapok érzékelik a színeket. Vannak csapok, amelyek a kék színre, vannak, amelyek a zöldre, mások a pirosra a legérzékenyebbek. A látható fény hullámhossztartománya nagyjából 400-tól 700 nanométerig terjed, a tartomány alján van a kék, tetején pedig a piros. Pontosan a közepén pedig a zöld.

A retina a középső hullámhosszokra, konkrétan az 555 nanométeres hullámhosszú fényre a legérzékenyebb. Az ilyen színű fény stimulálja a legtöbb csapot, és ezáltal ez generálja a legerősebb ingerületet, amely eljut agyunk látókérgéig. Ez történetesen a neonzöld (vagy neonsárga). De miért pont ez a szín vált a legláthatóbbá számunkra? A csapok felépítésének, sejttani mechanizmusainak megváltoztatásával könnyen lehetne teljesen más szín is kitüntetett szerepű. Így feltételezhető, hogy az emberi evolúciónak volt szerepe ebben.

A Vollebak cég Nano Meter 555 Midlayer futófelsője, amely nevében is a színe hullámhosszára utal
A Vollebak cég Nano Meter 555 Midlayer futófelsője, amely nevében is a színe hullámhosszára utal
Fotó: Vollebak

Nem nehéz jelentőséget társítani a zöld színnek az emberelődök szempontjából. Mielőtt az ember elkezdte gyökeresen átalakítani a környezetét, a mérsékelt és a trópusi éghajlati övben szinte minden zöld volt. Zöld környezetben talált magának az ember búvóhelyet, zöld növényeket gyűjtögetett, és az általa vadászott állatok is zöld növények közé bújtak.

A főemlősök színérzékelése a legtöbb állaténál jobb. Mi és közeli rokonaink nagyobb felbontásban látjuk a színeket, több árnyalatot vagyunk képesek megkülönböztetni, és hatékonyabban ismerjük fel a zöld háttér előtt feltűnő egyéb színű tereptárgyakat (például érett, ehető bogyókat és hasonló állatokat), mint sok más állat.

A növények színváltozása gyakran árulkodik frissességükről és ehetőségükről. Vagyis összességében evolúciós előnybe kerülhet az az állat, amely hatékonyabban látja a színeket. Ha az élőhelyen rengeteg a zöld, amihez képest kell megkülönböztetni minden mást, akkor a zöld színre való különös érzékenység lesz a szelekciós előny legfontosabb forrása.

Közvetítés az 1967-es wimbledoni tornáról, fehér labdákkal 

A szín iránti preferencia az élet minden területén megjelenik, némelyiket – természeti jelenséghez illő módon – David Attenborough-nak köszönhetjük. A modern tenisz első százegynéhány évében fehér labdákat használtak, de amikor elkezdődtek a színes televíziós teniszközvetítések, kiderült, hogy ezeket rosszul látni az akkori, igencsak rossz felbontású, frissítési frekvenciájú és színhűségű képernyőkön. Pláne, amikor Wimbledonban játszanak fehér labdákkal a kötelezően fehérbe öltöző játékosok.

Attenborough, a BBC 2 akkori intendánsaként 1972-ben elérte a Nemzetközi Teniszszövetségnél (ITF), hogy változtassák meg a labdák színét. Ekkor jött be az új szín, amely majdnem tökéletesen megegyezik a neonzöld láthatósági mellények színével, hivatalosan mégis „optikai sárgának” nevezik, és a fehér mellett ez az egyetlen színváltozat, amelyet az ITF hivatalos teniszversenyeken elfogad.

A türkiz nevű drágakő, amelyről a szín a nevét kapta. Döntsék el önök, hogy inkább zöld vagy inkább kék
A türkiz nevű drágakő, amelyről a szín a nevét kapta. Döntsék el önök, hogy inkább zöld vagy inkább kék
Fotó: Wikipedia

Nem kell meglepődni, hogy ugyanazt a színt egyszer zöldnek, máskor sárgának nevezik, hiszen a színek hullámhossztartományainak határai többé-kevésbé önkényesen lettek kijelölve, így az emberek különböznek abban, hogy a határon egyensúlyozó hullámhosszokat melyik kategóriába sorolják. Ugyanez a helyzet a türkizzel is, amelyet van, aki kéknek lát, más pedig nem tud nem zöldnek látni.


Forrás: https://index.hu/tudomany/til/2020/02/10/miert_a_neonzold_a_lathatosagi_szin/
2020.02.10.

IRODA: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. II/235. SZÁMLÁZÁSI- ÉS LEVELEZÉSI CÍM: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. (2014. február 4-től) NYITVATARTÁS: Hétfő-csütörtök: 08:00 - 16:30 Péntek: átmenetileg ZÁRVA 
TELEFONSZÁM: +36 1 353 2005 MOBIL: +36 30 512 1911, +36 30 209 5049, +36 30 567 9879 TELEFON/FAX: +36 1 353 0562 E-MAIL: info@ktenet.hu
ADÓSZÁM:
19815709-2-42 CÉGJEGYZÉKSZÁM: 403 SZÁMLASZÁM: 10200823-22212474-00000000