Interjú Szepessy Kornéllal, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatójával



„A nemzetgazdaság és a globális ATM-ipar aktív szereplői vagyunk” – interjú Szepessy Kornéllal, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatójával.

A légi forgalom visszaesése jelentős bevételkiesést eredményezett a léginavigációs szolgálatoknál, mindez a HungaroControl likviditási helyzetére is hatással van, a menedzsment azonban meghatározta azokat a teendőket, amelyekkel megfelelően finanszírozható a társaság működése. Szepessy Kornél vezérigazgató az egész iparágat sújtó nehéz helyzet ellenére optimista, és változatlanul az a célja, hogy a társaság a pandémia által felgyorsított európai légi forgalmi konszolidáció haszonélvezője, ne pedig áldozata legyen.

– Éppen 10 éve áll a HungaroControl élén. Mik a különbségek az akkori és a mai társaság között?

– A HungaroControl 10 évvel ezelőtt egy relatíve kezdő gazdasági társaság volt, és masszívan magán hordozta a korábbi költségvetési szerv mivoltából fakadó tipikus jellegzetességeket. Ugyanakkor már akkor is jelen volt az a nagyon erős szakmaiság, amely ma is jellemző ránk, és amelyre elkezdhettünk társaságot építeni. A profi légiforgalmi irányítói munkát, a technológiai fejlesztések és az innováció iránti elkötelezettséget, nyitottságot örököltük. Amit én igyekeztem hozzátenni, az a stratégiaalkotás. A társaság immár egy évtizede kiforrott, egységes, a menedzsment tagjai által közösen megalkotott és deklarált vízióval rendelkezik, amely meghatározza a fő irányokat és célokat, ugyanakkor hozzájuk rendeli a megvalósításhoz szükséges eszközöket is. 2010-ben, miután átvettem a cég vezetését, két fontos dokumentumot alkottunk meg. Szeptemberben elfogadtuk az új Szervezeti és Működési Szabályzatot, amelynek révén egy 8 igazgatóságból álló modell jött létre, ezáltal a társaság egy egyszerűbb, kiszámíthatóbb rendszerben folytathatta a működését. Az év végére pedig elkészült az ötéves Vállalati Stratégia, amelyben megfogalmaztuk, hogy a vállalat az európai ATM-konszolidációs folyamatnak nem integrálódó, hanem aktív, integráló szereplője kíván lenni.

– Milyen projektekkel igyekezett megfelelni a társaság ennek a kihívásnak?

– Az elmúlt években számos fejlesztéssel járultunk hozzá a légi közlekedés biztonságának növeléséhez, negatív környezeti hatásainak mérsékléséhez és a társadalmi fenntarthatósági célok eléréséhez. Az elmúlt évtizedben jó néhány, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kiemelkedő projektet valósítottunk meg sikerrel. 2011-ben megnyitottuk a szimulációs központunkat, létrehoztuk a légiforgalmi irányítókat képző akadémiánkat, az Entry Point Centralt, 2012-ben átadtuk az ANS III új irányítóközpontot, 2014-ben pedig az ANS I épületünkben, a korábbi irányítóterem helyén kialakítottuk kényszerhelyzeti központunkat, amely szimulációs funkciókat is képes ellátni. Ugyancsak 2014-től, a NATO felkérésére a HungaroControl szakemberei irányítják Budapestről a koszovói magas légtér forgalmát. 2015-ben bevezettük Magyarországon a szabad légtérhasználatot (Hungarian Free Route Airspace – HUFRA), ami a román és a bolgár szolgáltató csatlakozásával a három ország légterét átölelő 0–24 órás Free Route Airspace-ként működik. Ezt szeretnénk most „összekapcsolni” az Ausztriától Bosznia-Hercegovináig terjedő útvonalmentes légtérrel, ami hatalmas hozzáadott értéket – egyszersmind jelentős költségcsökkenést – jelentene a légitársaságok számára. Ezt a törekvést egyébként az Európai Unióban is szorgalmazzák, 2022-től legalább az éjszakai órákban kötelezővé kívánják tenni Európa minden országában a szabad légtérhasználat koncepcióját, bár Nyugat-Európa (Németországtól Franciaországig, Svájctól Hollandiáig) fölött eddig egyetlen négyzetkilométer szabad légtér sem jött létre. Szintén 2015-ben vezettük be az új kommunikációs formát, az úgynevezett CPDLC-t, amellyel növelni tudtuk a kapacitásainkat. A projektet egyébként a kitűzött határidő előtt két évvel sikerült megvalósítanunk, és ezzel elsők voltunk az EU-ban. És persze nem hagyhatom ki, hogy hosszú előkészítést követően, 2017-ben mutattuk be a virtuális torony megoldásunkat (rTWR). Az összes projekt közül talán ez áll hozzám a legközelebb. Hiszen ez egy saját ötleten alapuló, komplex magyar innováció, amely számos külföldi szakember elismerését kivívta, és a menedzsment egy emberként támogatta. Mindnyájan egyformán lelkesültünk érte, és közösen gondolkodtunk a megoldási lehetőségeken. E beruházások mellett még számos nagyobb és kisebb horderejű, ám annál izgalmasabb fejlesztést említhetnék az elmúlt évtizedből, amelyek egytől egyig azt bizonyítanák, hogy a HungaroControl tevékeny alakítója az európai légiforgalmi irányítást meghatározó folyamatoknak. Olyan szolgáltató, amelyik nyertese akar lenni az ATM-konszolidációnak.

– A pandémia hatására hogyan alakult a légi forgalom 2020-ban?

– A koronavírus-világjárvány radikális változásokat hozott a világgazdaságban, ezzel együtt új, megoldandó feladatokkal szembesítette az állami szolgáltató szektort, mindenekelőtt a kritikus infrastruktúrát működtető vállalatokat. Tavaly szeptemberben, Brüsszelben a Gate One elnökeként, több európai iparági szervezet képviselőjével együtt, a DG MOVE főigazgatója jelenlétében én is aláírtam azt a nyilatkozatot, amely szerint mindent megteszünk a légiforgalmi irányítói kapacitás növelése és ezzel együtt a légitársaságok igényeinek kielégítése érdekében. Akkor senki nem gondolhatott arra, hogy egy világméretű vírusjárvány visszavetheti a forgalomnövekedést, sőt, kis híján lenullázza a teljes légi közlekedést. Az év első két hónapja már 1–2 százalékos csökkenést mutatott a tavalyi év azonos időszakához képest, ám a forgalom igazi belassulása a Covid-19 vírus február végi olaszországi megjelenése után, március 10-e táján következett be, amikor a járvány terjedésének megfékezése, illetve lassítása érdekében a kontinensen szinte mindenhol komoly korlátozásokat vezettek be. A mélypont pedig április 12-ére tehető: azon a napon 91 százalékkal kevesebb járat emelkedett a magasba, mint egy évvel korábban. Lényegében csak cargogépek közlekedtek, gyógyszerekkel, egészségügyi védőfelszerelésekkel és berendezésekkel megrakottan. A forgalom május végétől kezdett visszarendeződni a járványügyi intézkedések fokozatos feloldása nyomán, és mintegy 30 nappal később a hazai magas légtér már a kontinens 10 legforgalmasabb légtereinek egyikévé vált. Ezután azt láthattuk, hogy július végéig töretlenül nőtt a forgalom, augusztus közepén azonban már stagnált, és néhány héttel később, a járvány második hullámának kezdetekor újra elkezdett csökkenni a repülések száma.

– Az utasforgalom visszaesése miként befolyásolta a HungaroControl működését?

– A légi forgalom visszaesése jelentős bevételkiesést eredményezett minden léginavigációs szolgáltatónál, mindez a HungaroControl likviditási helyzetére is hatással van. A korábban soha nem látott mértékű, egyes légitársaságokat közvetlenül segítő állami csomagok ellenére a legtöbb légiforgalmi szolgáltató számára a pénzügyileg stabil működés továbbra sem garantált. A járványhelyzetben a HungaroControl számára az egyik legjelentősebb gazdasági kockázatot az alacsony forgalom és a légitársaságok nemfizetése miatti bevételkiesés jelenti. A 2020-as évre tervezett költségeinknek jó esetben is csak az 50 százalékát tudjuk beszedni a légi társaságoktól, tehát minden korábbinál nagyobb mértékű az alulfinanszírozottságunk. Fogyatkoznak a pénzügyi tartalékaink, mert a díjbevételeink az átrepülő forgalom hiányában jelentősen elmaradnak a tervezettől. A helyzetre reagálva a menedzsment meghatározta azokat a teendőket, amelyekkel megfelelően finanszírozható a társaság működése, illetve csökkenthetők a kiadások. A legfontosabb ezúttal is az, hogy pontosan tudjuk, milyen eszközöket vethetünk be annak érdekében, hogy ne sodródjunk, hanem tudatosan a választott úton haladjunk, még ha ez az út – rajtunk kívül álló okok miatt – jelenleg igen kacskaringós is. Brüsszel sem segíti az európai ATM-szektor szereplőit – a légi navigációs szolgáltatók finanszírozásával kapcsolatban például igen hajmeresztő ötletek is felmerülnek időnként. Szerencsére ősszel sikerült az Európai Bizottságnak egy olyan kompromisszumos megoldásban dűlőre jutni, ami finanszírozási szempontból kiszámíthatóan rossz és jelentős extrafeladatokat generál, de amivel együtt lehet élni.

– Az élet a járvány idején sem állt meg, melyek voltak az idei év legfigyelemreméltóbb fejleményei?

– Az idén az egyik legfontosabb beruházásunk a hazai légiforgalmi irányítás lelkének tekinthető MATIAS és a Frequentis hangkommunikációs rendszer korszerűsítése, amelynek előkészítésén több mint két éve dolgoznak szakembereink. A fejlesztés keretében 2020. október 15-e és 2021. április 15-e között megújulnak az említett rendszerek hardverei, frissül a HungaroControl által használt légiforgalmi irányítási szoftver, és korszerűsödnek az irányítók munkaállomásai. Amíg a rekonstrukció folyik, kollégáink a régi irányítóközpontból végzik a munkájukat. Ez egy korábban kitűzött projekt volt, amelyet semmiképpen sem lehetett volna elhalasztani, annál is inkább, mert az alaptevékenységünk, a légiforgalmi irányítás ellátásának zavartalanságát garantálja. A következő 5 évre tervezett beruházások végrehajtási ütemezését azonban alaposabban át kellett néznünk, illetve mérlegelnünk kell, hogy mely projekt esetében nem okoz gondot, ha később valósulnak meg. Ahogyan említettem is, jelenleg az is rendkívül fontos szempont, hogy fenntartsuk a vállalat finanszírozhatóságát. A légiforgalom regenerálódásának üteme ma még abszolút kiszámíthatatlan, ezért a menedzsmentnek nagyon körültekintően kell végeznie a munkáját, hogy biztosított legyen a cég optimális működtetése. A beruházásokat ugyanakkor folytatjuk, annál is inkább, mert az Európai Bizottság 2020 és 2027 között szintlépést írt elő az uniós ANSP-k technológiai fejlesztését illetően, különböző határidőkkel, melyek többségükben az évtized közepén járnak majd le. A projektek hatalmas pénzügyi befektetést igényelnek a szolgáltatóktól. A HungaroControl a következő 5 évben több 10 milliárd forint értékű, az amortizációját jóval meghaladó beruházással számol.

– Hogy látja most a HungaroControl jövőjét?

– A pandémia alakulásától függ, hogy miként áll vissza a forgalom, de ugyanígy az is, hogy a légiforgalmi szolgáltatók miként képesek stabilizálni pénzügyi helyzetüket. Az Eurocontrol a légi forgalom visszarendeződését illetően három lehetséges forgatókönyvvel számol. Az első arra alapoz, hogy a vakcina 2021-ben megjelenik és hatásosnak bizonyul; ebben az esetben a forgalom 2024 végére állhat vissza a 2019 végi szintre, 2021-re pedig kb. 50–60 százaléka lesz a pandémia előtti volumennek. Ha a második szcenárió jön be – amely a hatásos vakcina 2022-es megjelenésével számol –, akkor az európai légi közlekedés várhatóan 2026-ra regenerálódik a tavalyi szintre. A harmadik kilábalási terv azt veszi alapul, hogy nem lesz hatásos vakcina; ez esetben csak 2029-ben állhatnak vissza az európai légiforgalmi kapacitások az egy évtizeddel korábbi arányokra, míg a HungaroControl forgalma 2021-ben a 2019-esnek a felét fogja elérni. Ezek nem jó kilátások. Még az első, a legkedvezőbb forgatókönyv is 2024 végére teszi a kilábalást, illetve a 2019-es forgalmi szint visszatértét. Addig nagyon felelősen kell gazdálkodni az eszközeinkkel, odafigyelni a költségeink alakulására. Ez a válság minden szempontból precedens nélküli, messze más, mint a közelmúltbeli krízisek. Ha visszaemlékszünk, a 2001-es amerikai terrortámadás, a 2008-as gazdasági világválság hatásaként meredeken zuhanni kezdtek a légi közlekedési volumenek, utána viszont, ha lassan is, de töretlen ütemben állt vissza a forgalom. Most azt látjuk, hogy a visszaesés utáni regenerálódási folyamat egyszer csak megállt, majd a forgalom ismét csökkenésnek indult. Ez egy roppant hosszú válságidőszak, ami nem taktikai, hanem stratégiai válaszokat igényel úgy a légiforgalmi szolgáltatóktól, mint a légitársaságoktól és a repülőtér-üzemeltetőktől. Az Eurocontrol is deklarálta, hogy az európai légi közlekedési szektor jelenleg sodródik. Tehát az egész iparág nehéz helyzetben van, ez pedig közös gondolkodást kíván az összes piaci szereplőtől, nemcsak itthon, hanem szerte az unióban. Mindezektől függetlenül a HungaroControl továbbra is meghatározó és aktív szereplője a nemzetgazdaságnak, a globális ATM-iparnak és az összes hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetnek.

 

Dékány Zsolt

Forrás: http://www.kozlekedesvilag.hu/hir/legikozlekedes/hungarocontrol/
2021.01.15.


IRODA: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. II/235. SZÁMLÁZÁSI- ÉS LEVELEZÉSI CÍM: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. (2014. február 4-től) NYITVATARTÁS:  AZ AKTULÁSIRÓL TÁJÉKOZÓDJON A FŐOLDALON 
TELEFONSZÁM: +36 1 353 2005 MOBIL: +36 30 512 1911, +36 30 209 5049, +36 30 567 9879 TELEFON/FAX: +36 1 353 0562 E-MAIL: info@ktenet.hu
ADÓSZÁM:
19815709-2-42 CÉGJEGYZÉKSZÁM: 403 SZÁMLASZÁM: 10200823-22212474-00000000