Ha riaszt a rendszer – interjú Bartal Tamással, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójával

Az útdíjellenőrzések fokozásának célja a jogkövető fuvarozók versenyhátrányának csökkentése a jogszabályokat kijátszó kollégáikkal szemben – hangsúlyozza Bartal Tamás. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójával mindemellett a társaság ügyfélbarát megoldásairól és az e-útdíjrendszer esetleges „exportjáról” is beszélgettünk.

– 2019 az ellenőrzés éve volt a NÚSZ életében. Összegezték már a tapasztalatokat?

– Az ellenőrzési tevékenységünk hatékonyságát valóban növeltük, és természetesen ezen idén sem fogunk változtatni. Igyekszünk mindent megtenni a jogszabályokat kikerülő vállalkozások kiszűrése érdekében, hogy azok ne kerülhessenek indokolatlanul kedvezőbb versenyhelyzetbe a tisztességes, az előírásokat betartó fuvarozóknál. Az akcióink fokozásának legfontosabb tapasztalata, hogy javult a vállalkozók fizetési hajlandósága, tehát tisztul a piac, csökken a jogkövető cégek esetleges versenyhátránya. Kitűnő az együttműködésünk a rendőrséggel, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, hiszen a közös fellépésben van az erő. Korábbi módszereinket megtartva és kiegészítve tavaly elindítottuk a menet közbeni útdíjellenőrzést is. Ezzel a módszerrel le tudjuk buktatni az úgynevezett szellemkamionokat, amelyek még soha nem regisztráltak a HU-GO rendszerben, ezért nem kerültek a látókörünkbe. Szintén jobb eséllyel kapjuk el a „rendszámbillentőket”, akik már nem tudhatják előre, hogy melyik útszakaszon bukkanunk fel hirtelen. A „potyázókat” is könnyebben deríthetjük föl, akik úgy szereznek piaci előnyt, hogy csak a bekamerázott szakaszokra fizetik meg az útdíjat. Kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelmi kategóriákkal való „trükközésre” is. Az a célunk, hogy a „szennyező fizet” elv alapján minden esetben az adott jármű tényleges emissziós besorolásának megfelelő úthasználati jogosultsággal vegyék igénybe a magyarországi díjfizetős utakat.

– Mit szól ahhoz a hazai fuvarozói vélekedéshez, miszerint itthon elnézőbbek a hatóságok a külföldiekkel szemben?

– Az útdíjellenőrzéseinket diszkriminációmentesen kell végeznünk, azoknak a fuvarozóknak pedig semmi félnivalójuk nincs, akik eleget tesznek útdíjfizetési kötelezettségeiknek. Hadd hozzak egy példát az e-matricás rendszerből: tavaly a megállításos ellenőrzéseink során több mint 293 ezer járművet vizsgáltak munkatársaink. Ebből a külföldiek száma meghaladta a 161 ezret. 298 magyar és 3877 külhonos rendszámú autó tulajdonosára szabtunk ki pótdíjat. Ehhez hozzátennék még egy beszédes adatot: az elmúlt évben 15 százalékkal több pótdíjat hajtottunk be a külföldiektől, mint 2018-ban. A magyarok esetében ez az arány még a 2 százalékot sem érte el. Ezen túlmenően jogosulatlan úthasználat miatt visszamenőlegesen 23 572 darab pótdíjat szedtünk be összesen 318 millió forint értékben – ebből a külföldiektől beszedett pótdíj összege 313 millió forintot tett ki. Ez alapján nem gondolom, hogy joggal vetik szemünkre a külföldiek pártolását.

– Számos módon próbálják jogkövetésre bírni és egyúttal segíteni a fuvarozókat. Ez utóbbi célt szolgálja a bírságriasztási szolgáltatásuk is. Ez mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

– A bírságriasztási szolgáltatásunkat öt éve vezettük be. Lényege, hogy az ellenőrzési rendszerünk által érzékelt téves felhasználói beállításokra e-mail üzenetben hívjuk fel az úthasználók figyelmét, akik ennek köszönhetően, a tévesen megadott adatok kijavításával el tudják kerülni a sorozatos bírságokat. Tehát amikor a HU-GO díjköteles jármű elhalad az ellenőrzőkapu alatt, illetve az adatgyűjtő autó mellett, és kiderül, hogy az adott járműnek valamilyen okból – téves tengelyszám-beállítás, egyenleghiány, a fedélzeti eszköz által küldött bevallás az útdíjrendszerbe vélelmezhetően nem érkezett meg – nincs érvényes úthasználati jogosultsága, akkor a rendszerünk figyelmeztető üzenetet küld az ügyfelünk által megadott e-mail címre. Tavaly több mint 567 ezer ilyen bírságriasztást küldtünk, egy napra lebontva ez 1500 riasztás. Hónapról hónapra egyre többen használják ezt a fontos és hasznos, ráadásul ingyenesen igényelhető szolgáltatásunkat, hiszen ennek segítségével elkerülhetik a magasabb bírságokat.

– Hogyan alakultak az elmúlt évben az útdíjbevételek?

– Az útdíjbevételek tekintetében sikerült hozni, sőt meghaladni a 2019-re tervezett számokat. Az útdíjbevétel a két évvel ezelőtti 315 milliárd forintról 365,5 milliárdra emelkedett, ami 16 százalékos bővülést jelent. A 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek üzemeltetői 276 milliárdot fizettek a HU-GO rendszerben, az e-matrica-értékesítésből pedig majdnem 90 milliárd folyt be az államkasszába. Ez alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az állami bevételek fontos pillérét jelentik a fuvarozók: a központi költségvetés sokat köszönhet a közlekedési ágazatnak, ami a szakma súlyát és nemzetgazdaságban elfoglalt kitüntetett helyét is jól mutatja. Az állami e-útdíj bevételek növekedésének hátterében egyrészt a legutóbbi áremelkedés áll, másrészt jelentősen bővült a hazai és a Magyarországon – mint tranzitországon – áthaladó gépjárműforgalom. A HU-GO rendszerben útdíjfizetésre kötelezett tehergépkocsik 2019-ben 3,5 milliárd járműkilométert tettek meg, ez a Nap–Föld távolság 22-szerese. A HU-GO bevezetését 2013-ban hazánk tranzitország szerepe motiválta, kitűnően tudjuk kamatoztatni ezt a földrajzi adottságunkat. A külföldi befizetők aránya – közülük 40 százalék a román felségjellel közlekedő jármű – most már évek óta meghaladja a belföldiekét, ezáltal a hazánkon áthaladó tranzitforgalomban részt vevő külföldiek is hozzájárulnak a díj ellenében használható magyarországi közutak karbantartásához, felújításához. Az útdíjbevételeket a törvény szerint ugyanis erre a célra kell fordítania az országnak.

– Tavaly több ügyfélszolgálati iroda is az adott település központjába költözött. Mi indokolta a változtatást?

– A NÚSZ Zrt.-től mint állami szolgáltató vállalattól is jogosan várják el az ügyfelek a megfelelő színvonalú kiszolgálást. Arra törekszünk – felülvizsgálva a korábbi koncepciónkat –, hogy partnereink a települések frekventált helyein intézhessék ügyeiket. 2019-ben Budapest belvárosában nyitottuk meg a 19. ügyfélszolgálati pontunkat, amely annyira népszerű lett, hogy néhány hónap leforgása után meg kellett dupláznunk a kapacitását. Gyöngyösön és Székesfehérváron szintén a városközpontba, az ügyfelekhez közelebb költöztettük az irodánkat, ami ugyancsak pozitív fogadtatásra talált. Hasonló irodaköltözésekre idén is sor kerülhet.

– Tervezik a szolgáltatási portfólió bővítését is?

– Ez nálunk folyamatosan napirenden van. A tervek szerint ennek jegyében az eddigi 5 helyett nemsokára 8 üzemanyagkártyával lehet majd útdíjat fizetni – akár online is –, és az a célunk, hogy ezt a viszonteladó partnereink is biztosítani tudják a fuvarozóknak. Mivel az utólagos (post paid) fizetéshez jelenleg bankgaranciát kérünk, főleg a nagyobb cégek használják ki ezt a lehetőséget. Szeretnénk úgy fejleszteni a szolgáltatásunkat, hogy biztosítói kezességvállalás mellett is igénybe lehessen venni, amit így a kisebb vállalkozások is könnyebben elérhetnek a jövőben.

– Magyarország a know-how exportálásában nagyon jó helyen áll a világban. Az e-útdíj rendszer lehet egyszer ilyen „exporttermék”?

– Három éve az indonéz kormány megbízásából elkészítettük a szigetország elektronikus útdíjrendszerének megvalósíthatósági tanulmányát. Annak idején részt vettem a magyarországi elektronikus használatarányos útdíjfizetési rendszer előkészítő munkálataiban, végigkövettem a bevezetését, és 7 éves üzemeltetési tapasztalattal is rendelkezem. Úgy vélem, a kollégáim szaktudását is felhasználva jó eséllyel indul a NÚSZ a hamarosan kiírásra kerülő tenderen. Ecuador szintén e-útdíj rendszer kialakításán gondolkodik. Tavaly ősszel személyesen tárgyaltam Quitóban az ország közlekedési minisztériumával, ahol sikerült megegyeznünk a megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó együttműködés részleteit illetően. Bízom benne, hogy a kivitelezési pályázatra az indonéziaihoz hasonló reményekkel adjuk majd be a jelentkezésünket. A külföldi szerepvállalásaink során mindig egy, a helyi viszonyokat jól ismerő partnerrel működünk együtt. Nem feltétlenül a magyar útdíjrendszert akarjuk egy az egyben exportálni, a tudásunkat, innovatív szolgáltatásainkat és sokéves szakmai tapasztalatainkat ajánljuk föl.


https://www.kozlekedesvilag.hu/
2020.04.18.

IRODA: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. II/235. SZÁMLÁZÁSI- ÉS LEVELEZÉSI CÍM: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. (2014. február 4-től) NYITVATARTÁS: Hétfő-csőtörtök: 08:00 - 16:30 Péntek: 08:00 - 14:00 TELEFONSZÁM: +36 1 353 2005 MOBIL: +36 30 512 1911, +36 30 209 5049, +36 30 567 9879 TELEFON/FAX: +36 1 353 0562 E-MAIL: info@ktenet.hu ADÓSZÁM: 19815709-2-42 CÉGJEGYZÉKSZÁM: 403 SZÁMLASZÁM: 10200823-22212474-00000000