Kitekintés



A vasútbiztonságról szakmai megközelítésben

A Közlekedéstudományi Egyesület kitekintése

 

A médiában 2021. április. 26-án megjelent egy cikk a következő címmel:
„Magyarország első a vasúti halálesetek uniós rangsorában egymillió főre vetítve”

 

Az ember ilyenkor felkapja a fejét. Ki azért, mert nem szakterülete és megdöbben, talán sajnálkozik is, hogy ilyen rossz a hazai vasút helyzete, vagy éppen megijed, hiszen maga is, családtagjai, ismerősei utaznak rendszeresen, vagy éppen esetileg vasúton. Van, aki pedig azért, mert szakmabéli és csodálkozva néz a közlésre, hiszen tisztában van azzal, hogy a cím és a tartalom súlyosan félrevezető és hamis képet sugall a hazai vasút biztonságáról.

Egy ilyen felütés, egy ilyen cikk alkalmas arra, hogy bizonytalanságot, félelmet keltsen. Látszólag nem befolyásol, csak nemzetközi adatokra hivatkozva közöl. Mégis, a Közlekedéstudományi Egyesület, mint szakembereket tömörítő civil szervezet, nem mehet el szó nélkül a jelenség mellett.

Hogyan is látja ezt egy elhivatott, a közlekedésért nap, mint nap dolgozó szakember?

Úgy, hogy a sok munka, energia, amit a javító, fejlesztő és működtető tevékenységekbe tesz, egy átgondolatlan és szakmaiatlan hírrel a közvélemény előtt egy pillanat alatt lejáratható.

Félreértés ne essék! Az mindig jó, ha foglalkoznak a témával. Az is hasznos természetesen, ha az esetleges hibákat, gyengeségeket felfedik. A tudott, felszínre kerülő hibákból lehet tanulni, az pedig már a fejlődés útja. Erre szükség van.

Miközben társadalmak folytatnak küzdelmet azért, hogy a tömegek a biztonságosabb és környezettudatosabb közlekedési módokat válasszák az autók, tehergépkocsik helyett, - aminek egyik eszköze a vasút- addig egy ilyen bulvárszerűen tálalt, avatatlanoknak ténynek tűnő és egyébként még lelkiismeretesen eljárni igyekvő publicistáknak is hitelt sugalló adat kritika és utánajárás nélkül való tálalása sajnos nem hibafeltárás, hanem károkozás.

Azt is le kell szögezni, hogy a cikk írója nem írt valótlant, csak címmé emelt egy teljesen szakmaiatlan információt.
A kérdés az, ha valaki felelősen szeretne tájékoztatni és „rátalál” egy ilyen, egyébként valóban ijesztő információra, akkor miért nem keres meg olyanokat, akik művelik a szakterületet, értenek az adatelemzéshez és segíteni tudják az adatok, információk értelmezését. Mert bizony ez is egy szakma.

Az is helyes, ha egy vasútbiztonsági mérnök úgy ír újságcikket, hogy kéri egy gyakorló újságíró segítségét. De akkor egy újságíró miért ír olyan szakmai dolgokról, amelyek nem a sajátjai, miközben nem kéri ahhoz értő, értők segítségét? - Ez a kérdés most maradjon megválaszolatlan.

Az eredetileg idézett cikkben rejlő kérdőjeleket viszont érdemes feloldani. Ehhez a MÁV és a GYSEV vasútbiztonsággal foglalkozó szervezeteinek bevonásával készítettük az alábbi kitekintést.

A címmé emelt adat, ami egy hosszú, statisztikai adatokra épülő jelentésből mindössze egy adatsor, azt mondja, hogy Magyarország első a vasúti halálesetek uniós rangsorában egymillió főre vetítve.

Ez az adat azt jelenti, hogy az összehasonlításban szereplő országokban történt vasúti halálesetek számát elosztják a lakosok számával, és ezt az adatot alkalmazzák az összehasonlítás alapjaként. (Talán még avatatlan szem is fenn akad azon, hogy mi köze lehet a vasúti haláleseteknek a lakosok számához. Valójában nem sok).

Ezt az adatot a szakzsargonban mortalitásnak (személyi biztonság) nevezik.

Eredetileg elsősorban arra szolgált, hogy megmutassa, milyen mértékben szedi áldozatait a közlekedési baleset, mint halálozási ok a népesség körében. Főleg betegségekkel, járványokkal, nukleáris balesetekkel való összehasonlításra alkalmas ez a demográfiai mutató. Hangsúlyozni kell, hogy egyedüli mutatóként semmiképpen sem alkalmas országok közlekedésbiztonsági összehasonlítására, annak ellenére sem, ha nemzetközi szervezetek is gyakran alkalmazzák. Az összehasonlítás eleve feltételezi, hogy pl. a motorizációs szint minden országban azonos, miközben óriási különbségek adódnak, ez pedig torzítást okoz az összehasonlításban. Éppen ezért valódi szakmai elemző-értékelésekben ezt a mutatót nem alkalmazzák. Elterjedésének oka mindössze az, hogy könnyen előállítható adat.

Ha a vasút biztonságát szeretnénk értékelni, először tisztázni kell, mit is értünk vasútbiztonságon, vasúti baleseten és mit sorolunk a vasúti halálesetek közé.
A vasútbiztonság egy olyan összetett folyamat, mely a vasúti tevékenység (infrastruktúra, üzemeltetés, járműüzemeltetés, humánerőforrás alkalmazás) folyamatos, zavarmentes lebonyolítása érdekében a szabályozások és a technológiák alkalmazását a biztonságra való törekvés szellemében, ajánlásokkal, útmutatásokkal, szükség esetén azonnali intézkedésekkel felügyeli.

A biztonságirányítási rendszer olyan vállalatirányítási eszköz, ami segít a biztonsággal kapcsolatos tervezési, üzemeltetési, ellenőrzési és fejlesztési folyamatokat a vállalatirányítás részeként kezelni. A biztonságirányítási rendszer biztosítja a pályahálózat-működtető (pl. MÁV, GYSEV) vagy a vállalkozó vasúti társaság (pl.: MÁV-START, RCH, GYSEV CARGO, stb.) tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok kezelését.

A biztonságirányítási rendszer célja annak garantálása, hogy a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők biztonságos módon valósítsák meg üzleti céljaikat. A folyamatok, a működés figyelemmel kísérése és a vasútbiztonsági helyzet értékelés érdekében adatgyűjtés folyik. Az adatgyűjtés a biztonsági kockázatok feltárása, azok rendszerezése, a szükséges biztonsági intézkedések meghozatala érdekében történnek. Mindez a biztonságirányítási rendszer alapját képezik, valamint annak működtetése érdekében szükséges.

Ezek az adatok adják az elemző, értékelő munka alapját, ezek segítenek a folyamatszerű (trendszerű) változások követésében, a nemzetközi összehasonlításokban, a javító intézkedések meghatározásában, azok priorizálásában.
Az EU-ban valamennyi vasúti társaság a kötelező vasútbiztonsági statisztikai adatszolgáltatását egységes szempontok szerint (Közös biztonsági mutatók) végzi, valamint a vasútbiztonság alakulásáról egy szöveges biztonsági jelentést is készít.

Mindkét jelentést a (ITM-VHF) vasúti hatóság részére továbbítják, amely országos összeállítást készít – a hatvannál is több Magyarországon működő vasúti társaságokról – és ezt megküldi az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) felé.

 

Az úgynevezett Biztonsági jelentésben minden vasúti társaság évente, az előző évre vonatkozóan a jogszabályban meghatározott tartalommal éves kimutatást készít és nyújt be a hatósághoz, emellett a Közlekedésbiztonsági szervhez és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága részére.

( „Nem hivatalos”, azaz nem jogszabályon alapuló statisztikát az UIC (https://uic-stats.uic.org/) , illetve más szervezetek is készítenek.)
A közös biztonsági mutatók a vasúti társaság működésének biztonságát jellemző, az összehasonlíthatóságot és a biztonsági színvonal értékelését lehetővé tevő adatok.

A nemzetközi adatgyűjtésnek szintén a biztonságos vasúti közlekedés fenntartása a célja. Az egyes nemzeti vasúti tevékenységek problémáinak közös megoldása érdekében (pl. az öngyilkosságok illetve tiltott helyen történő átkelések során bekövetkező balesetek megelőzése céljából történt egyeztetések, erre irányuló védekezési stratégiák megismerése) munkacsoportok összegzik a beérkezett adatokat. Az összegzést követően közös biztonsági mutatók kiadásával, egyéb útmutatók, ajánlások összeállításával segítik a nemzeti vasúttársaságokat a biztonsági kérdésekre adandó válaszaik megalkotásában.

Érdemes itt megjegyezni, hogy jogszabály által előírt statisztikákban népességhez viszonyított számítás nem létezik. Ha belegondolunk, egyértelműen nincs is értelme, hisz a vasúti közlekedés volumene, vasúti hálózata országonként jelentős eltérést mutat.

A baleseti adatok nyilvánvalóan kulcsfontosságúak a biztonsági szint megítélésénél. De azok jellege és köre nem triviális. Az adatok struktúrája, a csoportképzés szintén jogszabályokon alapul és a szakmai törvényszerűségek alapján határozták meg. Az adatok körére és struktúrájára vonatkozóan nemzetközi szabályozás adja meg az alapokat (az EU 2018/762 Felhatalmazáson alapuló rendelete).

Továbbá a tevékenységet szabályozó Balesetvizsgálati Utasítás a vasúti törvény, a 40/2006 GKM rendelete, a 2005. évi CLXXXIV. törvény a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról, a 24/2012 NFM rendelet alapján definiált rendszere egyértelműsíti az alkalmazását.

Amikor a vasút területét vizsgáljuk, szükséges a baleseteket szétválasztani aszerint, hogy az a vasút hibájából, vagy a vasút hibáján kívül történt. (Persze a nyilvántartás szerint mind a vasúti biztonság területét érinti, de azon eseteket, melyeknél a baleset bekövetkeztében a vasút nem játszott okozói, üzemszerű működés során saját felelősségi körben feltárható szerepet, az elemző, értékelő munka során külön kell kezelni).

A számok szintjén a hazai vasúti balesetekkel kapcsolatban, a két országos pályahálózatot működtető társaság (MÁV, GYSEV) adatait tekintve a következő mondható el: Magyarországon 2019-ben a táblázat szerint 142 baleset volt, ami az uniós vasúti balesetek 9,4 százalékát jelenti.

A MÁV pályahálózatán 112 jelentős baleset történt. Ebből vasúti mulasztásból baleset mindössze öt alkalommal történt, amikor vonat gázolt el vasúti karbantartást végző személyeket, két súlyos sérüléssel, vasúti jármű ütközött űrszelvényben lévő tárggyal, egy súlyos sérülés történt, valamint közlekedő vonat járművei siklottak ki személyi sérülés nélkül, és két esetben vasúti járművek tolatás közben – ilyenkor nem lehet utas a fedélzeten – kisiklottak, jelentős anyagi kárt okozva.

A maradék 107 eseményből:
- egy alkalommal személygépjármű sodródott a vasúti pályára, ahol ütközött az érkező vonattal, 1 súlyos sérülés történt – nem vasúti hibából

- 35 elütés történt útátjáróban, 13 súlyos, 25 halálos sérülttel (vasúti átjáróban egyébként 75 elütés történt, de 40  anyagi kárral járt, vagyis nem számít jelentős balesetnek) – nem vasúti hibából

- 71 alkalommal okozott mozgó vonat személyi sérülést, melyből 2 utasbaleset (1 mozgó vonatból kiugrás, 1 mozgó vonatban elesés, súlyos sérülésekkel) 54 elütés tiltott helyen tartózkodás miatt 54 halálos áldozattal – nem vasúti hibából

- 62 öngyilkosság történt, ami nem minősül jelentős vasúti balesetnek – nem vasúti hibából

A MÁV  statisztikáiban az események csökkenése mutatkozik meg. Jelentősen csökkent az olyan balesetek száma, ahol utasuk sérült meg, halálos áldozat nem volt ütközéses, kisiklásos balestből kifolyólag.

A GYSEV  pályahálózatán 2019-es évben személyi sérülések alakulása:

-  4 fő hunyt el nem vasút hibájából,

- 2 fő vasúti átjáróban nem vasút hibából, hanem a közúti közlekedési szabályok megsértése végett (jelentős vasúti baleset).

- 2 fő illetéktelenül tartózkodott a vágányok között és elsodorta őket a vonat nem vasút hibából, ezzel szabálysértést követtek el (jelentős vasúti baleset).

- 7 fő öngyilkossággal végződő baleset történt, nem vasúti hibából.

-  8 fő könnyű sérülést szenvedett, közülük 5 fő vasúti átjáróban a közúti közlekedési szabályok megsértése miatt, 1 fő elsodródott, illetéktelenül tartózkodott a vágányok között nem vasút hibából.

-  2 utas könnyű sérülést szenvedett, mert a fékezés hatására elestek a járműben.

A MÁV és GYSEV statisztikáiban is megmutatkozik az események számának csökkenése. Jelentősen csökkent az olyan balesetek száma, ahol vasúti utas sérült meg, és halálos áldozat sem volt ütközéses, kisiklásos balestből kifolyólag.

Ha a teljesség igénye és igazi szakmai mélységek nélkül bemutatott információkat tekintjük, bizonyára belátható, hogy ez a terület, ez a munka jelentősen túlmutat az általános iskola alsó tagozatos matematika eszközrendszerével megoldható szinten.

Nem elegendő a balesetszámokat összegezni, a balesetek számát elosztani a lakosok számával, ha valós és használható, a kockázati és a biztonsági szintet korrektül jellemző adathoz szeretnénk jutni.

Vessünk csak egy pillantást egy másik mutatóra! Ha a balesetszámokat a futásteljesítményre vetítjük, máris más képet kapunk. Az egy vonatkm-re vetített vasúti halálesetek száma alapján az látható, hogy Magyarország nem a rossz értelemben vett élmezőnybe, hanem a középmezőnybe tartozik.

Az is egyértelmű, hogy egyetlen mutatóval nem jellemezhető és ítélhető meg egy ilyen komplex rendszer, az adatok együttes elemzése és az eredmények szakértői értékelése adhat valódi rálátást.

A számadatok alapján jól látható, hogy konkrétan vasúti hibából bekövetkezett baleset sem a MÁV-nál, sem a GYSEV-nél halálos áldozattal nem történt, sőt utasuk sem halt meg vasúti ütközéses, kisiklásos balesetben 2008 óta.

A legtöbb áldozat (pl. 2019-ben 87 főből) úgynevezett jogosulatlan személyként tartózkodott a vasúti pálya mellett (57 fő), illetve a szabálytalanul a vasúti átjáróban közlekedőkkel (29 fő) történtek balesetek. Tehát a vasúti balesetek halálos áldozatai közel 100 százelékban az előzőekben felsorolt személyek szabálytalan cselekedeteiből következtek be, azaz a vasúti társaságok és a vasutat használók (utasok és fuvaroztatók) elszenvedői ezeknek az eseményeknek. Természetesen a vasút a fejlesztései és a figyelemfelhívó kampányai révén törekszik a felelősségi körén kívüli cselekmények csökkentésére, de ehhez szükség van a helytelen magatartást tanúsítók szabálykövető viselkedésére is.

Az elhunytak között nem volt olyan személy, aki utasként használta a vonatot. (Meg kell jegyezni, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák az öngyilkosságok számát, a vasúti baleseti statisztikákban külön kezelik ezeket az eseteket).

Ha az objektív adatokat tekintjük, figyelembe véve, hogy a vasúti forgalom Magyarországon 100.780 millió vonatkm-en, 7509 millió utaskm-en, 8426 vágánykm-en, 5743 vasúti átjárót érintve zajlik, valamint, hogy a vasút hibájából bekövetkező balesetek aránya alacsony, kijelenthető, hogy a hazai vasútbiztonság a régión, és szélesebb kitekintésben az Európai Unión belül kedvező.

IRODA: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. II/235. SZÁMLÁZÁSI- ÉS LEVELEZÉSI CÍM: 1066 Budapest, Teréz Krt. 38. (2014. február 4-től) NYITVATARTÁS:  AZ AKTULÁSIRÓL TÁJÉKOZÓDJON A FŐOLDALON 
TELEFONSZÁM: +36 1 353 2005 MOBIL: +36 30 512 1911, +36 30 209 5049, +36 30 567 9879 TELEFON/FAX: +36 1 353 0562 E-MAIL: info@ktenet.hu
ADÓSZÁM:
19815709-2-42 CÉGJEGYZÉKSZÁM: 403 SZÁMLASZÁM: 10200823-22212474-00000000